Northgard - Teszt

A Shiro Games elég nagy műfajváltást hajtott végre. Az első munkájuk az Evoland volt, mely a szerep játékok különböző korainak állított emléket, ahol kis nyolc bites, pixeles világban kezdtünk és a végén már a mai kor megvalósításaival találkozhattunk. A második rész is ezt a koncepciót követte, a Steam felhasználók pedig nagyon is elégedettek voltak az eredménnyel. Szerencsére nem egy újabb rókabőrnek álltak neki, de nem is egy újabb RPG-nek, hanem kapásból műfajt váltottak, és a valós idejű stratégiai játékok piacán próbáltak szerencsét. Nem is olyan régen, még RTS-ben nem tobzódtunk, a nagy játék fejlesztők is kihátráltak a műfaj mögül egy időre.

Az EA, Command & Conquer szériát megölte, a Blizzard a Star Craft-ot pörgette ki sikeresen, a Microsoft viszont egy régi hibáját próbálja most helyre hozni, a Age of Empire sorozat feltámasztásával. Indie szinten pedig folyamatosan pislákolt ez a műfaj, egyre nagyobb és ígéretesebb formákban. Lásd a magyar Elder Games munkáit, ezen a téren igazi kuriózum mind a két Meridian. A Shiro Games nem vakon állt bele a műfajváltásba, 2017. februárjában jött ki early access formában a Northgard. Utána két-három hetente folyamatosan bővítették-javították, vagy hírt adtak a fejlesztés szakaszairól. Példaértékűen zajlott le a kommunikáció, nem zsákba macskát árultak. Viszont ahhoz, hogy meg is vegyék a játékot, nem elég csak jól kommunikálni, kell valami egyedi is az üstbe, mint ahogy a Evoland-nél tették. Kell egy jó keverék, ami ismerős, még is újként hat. Egyik maga a téma, a History Channel-nek köszönhetően újra népszerűvé váltak a vikingek és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek. A másik amivel ki akarnak tűnni, az a tűlélős játékokat jellemző mechanikák használata, mint ahogy Banishedben láthattuk, csak nem olyan kegyetlen formában.

Bevallom őszintén, a megjelenés előtt nem játszottam a játékkal, tudtam, hogy létezik korai hozzáférés formájában, de nem foglalkoztam vele. Így nem is voltak elvárásaim, nem tudom miket ígértek naplókban, és miket valósítottak meg, de így visszanézve tisztes kommunikáció zajlott. Először érdemes a kampánnyal kezdeni, szépen fokozatosan belevisz a sűrűjébe. A történet egy szokásos bosszú hadjárat, mi leszünk Rig (akit személyesen nem irányíthatunk), Northgard egykori uralkodójának fia, aki a szerencsének köszönhetően megmenekült, mikor az egész családját és klánját lemészárolták.

Hazánktól távol álló szigeten kezdjük a kalandot, a Brand nevű Szarvas-klán vezér társaságában, akit irányíthatunk is majd a pályákon és elmagyarázza a túlélés alapjait. Persze idővel több társat is kapunk, akik más klánok vezetői és minden küldetés előtt el kell döntenünk kit viszunk magunkkal. Az egészet egy fő épülettel kezdjük és öt munkással. Az elején mind bogyó szedéssel tengeti életét, viszont egy részüket érdemes favágással foglalkoztatni. Először is meg kell építeni a hozzá szükséges épületet és hozzá rendelni legalább egy, vagy maximum két dolgozót, később növelhető a létszámuk. A fa és a kaja a legfontosabb nyersanyag a játékban, ha azok nincsenek, akkor a kihalás szélére kerülünk vagy a hideg martalékává válunk. Mert a fa nem csak azért van, hogy építkezzünk, hanem azért is, hogy a telet melegben töltsük. A másik dolog amit azonnal el kell kezdeni, az a térség felfedezése, mert például nem mindenhol vannak szarvasok, vagy megművelhető terület. Ráadásnak igen hamar szűkös lesz a hely is, mert csak megadott mennyiségű épületet rakhatunk egy területre. Az első placcra öt építményt, utána minden újra, hármat-hármat rakhatunk. Persze ezt a számot is növelhetjük még eggyel, ami kell is, mert minden helyet nem fogunk tudni az irányításunk alá vonni. Ahogy terjezkedünk, egyre több nyersanyag fajtába botlunk bele, mint például a kő, ami az épületek növeléséhez, megerősítéséhez kell, hogy a földrengéseket kibírja. A másik a vas, amely majd a szerszámok és pár fős seregünk fegyvereit teszi hatékonyabbá. A kaszárnyát is elég hamar meg kell építenünk, mert egyes területeket akkor tudunk csak elfoglalni, ha minden veszélyforrástól megszabadultunk, mint például a farkasoktól, mitikus lényektől, emberi ellenfelektől. Emellett van még arany is, amit a kereskedelem és az adók beszedése útján növeli készleteinket. Ezenkívül még van a tudás, aminek növekedését úgy érhetjük el, hogy bizonyos helyeket elfoglalunk és akkor gyorsabban fejlődik. Ezzel plusz képességeket szerezhet a klánunk, és aktuális vezetőnk. Ezekből a nép csoportokból kilenc van, mindnek egy állat a jelképe és mindegyik egyedi tulajdonsággal rendelkezik. A szabad játék módban minden szokásos dolgot be tudunk állítani, a pálya méretét, az ellenfelek számát, nehézséget. A győzelem megszerzésére többféle lehetőség van, például minden ellenfelet kiiktatunk, vagy a területek bizonyos százalékát uraljuk. Emellett van multiplayer is a játékban, ez szintén izgalmas meneteket tartogat az arra merészkedőknek.

Mint látjátok, nem egy könnyű játék ez. Egyszerre kell beosztanunk az embereinket, a kaját és a fát télire, mert akkor megcsappan a termelési sebességük, de fogyasztásunk viszont megnő. Ha ez nem elég, akkor ugye terjezkedni is kell, ha úgy van harcolni a helyekért, közben természeti katasztrófák miatt tűz van, vagy betegség miatt lassabb lesz a termelés. Az ellenfél támad is néha, de a nép nem szereti a harcot, ezért vidámság tovaszáll a klánban és ezzel vele a munka kedv is. Szerencsére van három nehézségi fokozat, így aki annyira nem jártas a stílusba, annak nem kell kötelező plusz szenvedést vállalni.

 Technikai téren nincs kimondottan gond a játékkal. A grafika szép két dimenziós, a kamera fix, nincs nagyítás vagy forgatás. Minden nagyon szépen meg van rajzolva, hangulatos és meseszerű de semmi extra. Az épületeken külsőre nem látszik a fejlesztés, mint ahogy az embereken se. Zenéből kevés van, de ami van, az jó. A fejezetek közötti videók szinkronizálva vannak, de a játék közbeni beszélgetések csak feliratozva vannak.

A játékmenetben egy dolog zavart igazán, az pedig az volt, hogy nem lehetett pörgetni az időt. Mondjuk leginkább csak az elején gond, utána úgy is annyi dolgunk akad, hogy nem kell erőltetnünk, így is gyorsan elszáll majd. A játék egészét nézve nem nagyon tudok semmibe belekötni, az egész egy tisztességes munka. Nincsenek komoly hibák, az elején minden el van magyarázva és mindenhez érthető leírás is van. Bugokkal sem találkoztam, szépen futott, hangulatos zene társaságában. Kapunk egy igazán hosszú kampányt, multit és a kötelező szabad játékot, de semmi többet, mint egy Settlers beütéses Banishedet, harminc euróért. Bevallom, amikor játszottam az volt az első gondolatom, hogy egy kellemes program, tizenöt eurót megér, de mikor a dupláját láttam, ráadásul egy indie címen, egy picit furcsán néztem.

Review score
7.0	Aki szerette a Settlers szériát és a viking témát, az bátran ugorjon neki a Northgardnak de, az RTS kedvelői, veteránjai is tehetnek egy próbát. Kihívás van benne bőven és technikailag sincsenek problémák, azonban egy pici leárazást várjatok meg vele.