Destiny 2 - PC Teszt

A Halo franchise készítői 2014-ben új vizekre eveztek, aminek a gyümölcse egy nyílt világú, akció RPG lett, ahol a "fény" örzőiként kell megvédenünk az emberiséget minden rossztól. Nem hiába kapta ez a játék a Destiny címet, ugyanis az előző részben is, és most is hasonló célunk lesz az egész játék során. Az új részben rengeteg újítást és egyéb nyalánkságokat ígért nekünk a Bungie, de az első rész után rengeteg múlott azon, hogy miként folytatják a történetet, és meg kell hogy mondjam, nem nyűgözött le annyira, mint amennyire vártam volna. Ráadásként a PC-s tábor kapott is egy kis ízelítőt a rosszul kivitelezett dolgokból, ugyanis ha bárki bármilyen harmadik féltől származó programot (Discord felület, MSI Afterburner OSD, RivaTuner OSD, TS3 Overwolf, vagy bármilyen olyan dolog, amihez DLL injektálás volt szükséges), azonnali bant kapott, mivel az anti-cheat rendszerük nem lett megfelelően kalibrálva, bár a Bungie a megjelenés előtt Twitterjükön közölte, hogy odafigyelnek majd, hogy ilyenekre ne gerjedjen be majd az anti-cheat. Nem mellesleg a sokak által utált Aim Assist is benne maradt a játékban, pedig a zárt béta után rengeteg visszajelzést kaptak ezzel kapcsolatosan, hogy PC-n jó lenne, ha nem lenne benne a célzás rásegítés, ugyanis ezzel legális aimbotot adtak a játékosok kezében. Most viszont következzen a játék sava-borsa, ugyanis vegyes érzések kavarogtak bennem 6 óra folyamatos játék után.

A történet az első rész DLC kampánya után játszódik egy évvel. A Fallen fajjal való háború után egy újabb fenyegetés üti fel a fejét. A kegyetlenségéről és brutalitásáról ismert Cabal az egyik legerősebb seregét vetette be az Örzők ellen, akik minden erejükkel az utolsó ember lakta bolygót védelmezik akár az életükkel is. A Vörös Légió egy kifinomult tervet vitt végbe a támadáskor. Az Örzők ereje az Utazóból származik, ami csak egyet jelenthetett a Légió számára: meg kell bénítaniuk az Utazót, így az összes Örző megbénul és nem marad más, mint a totális leigázás. A Légió vezére, Ghaul, az Örzők erejét akarja magának, és azzal, hogy egy hatalmas energia elnyelőt csatolt az Utazóra, szerinte ezzel bebizonyítja, hogy ugyanolyan rátermett, mint bármelyik Örző. Az evakuálás során a játékos az Örzők támaszpontjára bezúduló ellenséges erők megfékezésére utasítják, miközben a Földön az embereket evakuálják a környező bolygókra. Eközben az energia elnyelő szerkezet sikeresen rákapcsolódott az Utazóra, így a szerkezet magába szívja az összes energiát, és ennek hatására az Örzők megbénulnak, és másodpercek alatt válnak céltáblává, ami megpecsételi a sorsukat egyúttal. A játékos által irányított karakter egy viszonylag "érzéki" átvezetőben maga Ghaul végzi ki azzal, hogy a megbénult karakterünket lerúgja az anyahajóról és lezuhanunk a Földre. Csodával határos módon a  karakterünk és a Ghost (ő tulajdonképp a szellemünk) túléli a zuhanást, de lebénulva nem biztos, hogy túlélik a folyamatos hajtó vadászatot ellenünk. Számos horda túlélése után túlélőkre bukkanunk, akik minden erejükkel próbálnak túlélőkre bukkanni, de az Örzőknek más feladatuk van: a semmiből újra talpra állni, és valamilyen módon megállítani a Vörös Légió pusztítását.

Azt kell, hogy mondjam, nem voltam túlzottan elájulva a történettől, mivel kb. olyasmi szintűre sikerült ennek a résznek a története, mint a Halo széria korai részei, és azért sokkal epikusabb dologra számítottam, ha már olyan híres (feltörekvő) színészeket kértek fel arra, hogy hangjukat kölcsönözzék pl. Zavala parancsnoknak (Lance Reddick, ő volt a John Wick-ben Charon, a Continental "portása") vagy Lord Shaxxnak (Lennie James, Walking Dead-ből ő játsza Morgan Jones-t). Miután a játék bedobott az első nagyobb területre, tulajdonképp az EDZ-be, egyből a Borderlands és a Warframe jutott az eszembe, ugyanis olyan, mintha ennek a két játéknak a közös gyerekével játszanék. Azért ez a két játék első sorban, ugyanis ezek azok a játékok, amik első sorban iszonyatosan tetszenek/tetszettek, és elég sok a hasonlóság is bennük: a Borderlandsben mindenfelé ellenségek tömkelege volt, amiknek feladatuk az életünk megkeserítése, illetve ládák védelmezése volt, ugyanitt ez a motívum megvan, bár mostmár rengeteg játékot fel lehetne hozni, amik ugyanúgy ezt a féle "nyílt világ" érzetet vették a játék alapjának (ide illő példaként fel lehetne hozni a The Division-t, itt pl. egy az egyben ugyanazt a játékmenetet találhatjuk meg, mint a Destiny 2-ben, de szinte bármelyik MMORPG-t ide lehetne sorolni még), csak azért is a Borderlands jutott pont az eszembe, mivel ők népszerűsítették ezt a féle stílust. A Warframe leginkább a látvány világa miatt jutott csak az eszembe.

A grafika megér egy külön misét, mivel ez a játék egyik legerősebb része. Meglepve tapasztaltam, hogy a játék a legmagasabb grafikai beállításon egy 3 éves PC konfiggal 60 fps-t volt képes produkálni, és egy olyan vizuális orgiát nyújtani, amit nem túl sok játékban tapasztaltam. Manapság már minden fejlesztő csapat arra megy rá, hogy minnél több polygont próbáljon kirajzolni a játékuk, viszont ugyanakkor úgy fejlesztenek általában, hogy nem ügyelnek arra, hogy azok számára is fusson a játék elfogadhatóan, akik egy kicsit régebbi hardveren játszanak. Ezért is lepett meg, amikor egy olyan csapat, mint a Bungie, akik eddig még soha nem adtak még ki "nagyobb" címet PC-re, ennyire jól optimalizált játékot adjon ki a kezei közül. Minden tiszteletem a Bungie PC porttal foglalkozó csapatáé, sokak tanulhatnának tőlük.

Akkor most következzen a fekete leves 2.0. Már említve lett, hogy a játék zárt bétájában és az induláskor is számos olyan dolgot művelt illetve hagytak benne, ami felbőszítette a PC-s társadalmat. Más számtalan olyan dolgot is tapasztaltam a játék során, ami úgymond "beütheti a szöget a játék koporsójába", ugyanis a fő küldetések közötti nyílt világ rész valahogy nem fogott meg, elég unalmasnak találtam, hogy ahhoz, hogy a következő fő küldetésre menj, fejlődnöd kell, és olyan untató mellék küldetéseket kell csinálni, mint: fuss el ide, szerezz meg egy tárgyat innen, és hozd vissza; vagy a menj le egy föld alatti aknába, és botorkálj a sötétben 500 méteren keresztül, majd King of the Hill módjára védd meg a helyet több hullámon keresztül, ami ráadásul meg is van könnyítve, mert vannak elhelyezve robbanó hordók, ami elég nagyot robban és 5 méteres körben mindent instant öl. Feltételezem csak a legelején vannak ilyen küldetések, de miután a második bolygóra, a Titánra kellett mennem, a látványon kívül más nem tudott megfogni. Ugyanazokat a vontatott "fuss el ide és kacsold be ezt/itt védd meg ezt a területet/szerezd vissza a szerszámokat" küldetéseket kellett csinálni, mint ami kb. az összes MMORPG-ben eddig tapasztaltam. Nem azt mondom, hogy ez egy óriási negatívuma a játéknak, de azért ha már egy új franchise-t kezdenek a Bungie-nál, akkor valami újat is rakjanak már le, ne ugyanazt csinálják, mint az összes többi Halo-ban. Szerencsére itt el is fogyott a leves.

Némi szót ejtek a választható kasztokról is. Alapból három választható kasztt kapunk, amik ugyanazok, mint az első részben: Warlock, Titan és Hunter. Ezek eléggé önmagáért beszélnek, szóval aki már játszott az első résszel, nagyjából tudni fogja, hogy mire számíthat (Warlock - támogató DPS, Hunter - Glass cannon high DPS, Titan - Tank/Bruiser). Ezeket a classokat megfűszerezték annyival, hogy al kasztokat kaptak, amikkel kicsit érdekesebbé tették őket, továbbá a legelején tudjuk eldönteni, hogy milyen al kasztot szeretnénk. Minden kaszt három alkaszt közül tud választani, ezek közül kettő az előző játékból lesz ismerős. A Warlocknak egy új al kasztja van, ami a Dawnblade nevet kapta (a Sunsinger helyére került be), ami a tűz erejét használja fel mindenféle formában. A Hunter új al kasztja az Arcstrider (a Bladedancer-t váltotta le), ami az elektromosság mindenféle formáját vegyíti a képességeibe. A Titan új al kasztja a Sentinel (a Defender utódja), ami a sebzés elnyelésre összpontosul, és egyik képessége, hogy egy pajzsot teremt maga elé, amivel egyszerre képes kivédeni az ellenség sebzését és nagy erejű támadásokat bevinni.

Összegezve a Destiny 2 egy egész jól összerakott MMOFPS, bár valahogy a pár óra hosszát, amit egy huzamba beleöltem, nem tudott semmiféle maradandó élményt bele égetni az agyamba, amire azt tudnám mondani, hogy ez igen, ez epikus jelenet volt. Azt tudnám erre a játékra mondani, hogy ez azok számára való leginkább, akik még nem játszottak más hasonló stílusú játékkal, mivel PC-n rengeteg játék van, ami már megpróbálkozott ezzel a stílussal, és napjainkban nem áll túl jól a szénája (kivéve a Warframe, mivel az ingyenes és kb. ugyanazt az élményt nyújtja, mint a Destiny 2). Ha nem rontják el a játékot mindenféle jelentéktelen fizetős tartalommal (pl. alig pár óra hosszás jelentéktelen DLC-kkel), akkor egy pár évig biztos jó pár ezer loyális játékos bázisa lesz a játéknak.

Review score
8.4	A Bungie legújabb üdvöskéje kb. az előző rész szintjét hozta hangulatilag. A játék eddig hideget és meleget is kapott, viszont ha orvosolják a problémákat, hosszú életre számíthat a játék. A műfaj kedvelőinek mindenképp ajánlott a játék beszerzése!