Adam Wolfe - Teszt

Ritka műfaj új üdvöskéje...

Ritka manapság a HOPA (Hidden Object Puzzle Adventure) műfajban játékot elcsípni, ami jó is. A mai játék egy bizonyos Adam Wolfe, melyet egy szerb stúdió, a Madhead Games adott ki nem rég. Ebben a stílusban nem sok játékot lehet találni mostanság, olyat meg még inkább nem, ami emlékezetes maradna. Ez a játék ma maga nemében/műfajában egy jó alkotás, viszont sokszor érezhető volt rajta az ötletek teljes kidolgozása, illetve, és sokszor unalmas részeket is kapunk játék közben, de egy próbát mindenképp megér, mert, ha nem is az év legjobbja, de egy jó játékról van szó.


A történet szerint Adam Wolfe egy természetfeletti nyomozó, aki San Franciscóban él. Rendőrként kezdte életét, viszont egy alkalommal a húgát elrabolja egy paranormális lény, melyek egy bizonyos világból jöttek a Földre. Ezután döntötte el, hogy nyomozóként harcolni fog az ilyen lények ellen, miközben próbálja megtalálni a húgát. Tehát a történet egy nem túl nagyívű írás, viszont egy jó alap egy játéknak, ha a gameplay részt helyezzük előtérbe.


A feladtok ugye a műfajnak megfelelően puzzle alapú megoldásokat igényelnek. Ezt megkapjuk interaktív kép formájában, és nekünk kell kattintásokkal felkutatni a továbbjutáshoz szükséges tárgyakat, esetleg elrejtett utakat, és felfedezni egyéb dolgokat. A történettel operálva minden esetben egy rejtély megoldása közelebb juttatja a húgához a főhősünket. Amikor egy interakciót elérünk, akkor választhatunk a nálunk levő tárgyakból - legyen az fegyver, vagy épp egy papírgalacsin. Persze ez sok esetben adja magát, például, ha egy démon áll elénk, de akadnak gondolkodást igénylő dolgok, amik nagyon fel tudják dobni a játékot.


Viszont a játék elkövetett egy hibát, nem is kicsit. Persze, ez csak akkor hiba, ha igénybe vesszük, de sokaknak talán emiatt nem fog tetszeni a játék, mert nem kényszeríti sokáig gondolkodásra. Van ugyanis egy funkció a játékban, egy gomb (tipp), amit, ha megnyomunk, akkor a játék megmutatja, hogy mit is kell tennünk. Persze, gondolhatnánk, hogy ez néha jól jöhet, viszont sokakat akarva, vagy akaratlanul rávesz arra, hogy 1-2 perc után ezt használva haladjanak előre. És igen, nincs limit, a játék elejétől a végig tudjuk használni korlátlanul ezt a funkciót. Ez az átlagos HOPA játékokhoz képest egészen más, de nem pozitív megoldás. Más részről maguk a megoldások sem mindig remekelnek. A főhős szerepe egy-két átvezető után (ami hangulatában és megoldásaiban nagyon hasonlít a Max Payne szériához) eléggé eltűnik, és a kattintgatások között egy-egy álmos beszólás, és önmagának feltett kérdés egészíti ki, ami elég butácska. Pedig volt benne potenciál, viszont ezek a dolgok eléggé letudják hangolni az egész játékot.


Grafika téren a játék a kategóriájában kiemelkedő alkotás lett. Nagyon nagy felbontású textúrák jellemzik, amihez hozzátartozik a részletes kidolgozás és az élethű mozgáseffektek, ha olyan jelentnél járunk. Figyeltek arra is a készítők, hogy ne legyen egyhangú a különböző helyek ábrázolása, és a napszakokhoz tartozó fénybeli megoldások is nagyon jók lettek. Nagyon szép kivitelezés, bár hozzá tartozik az is, hogy aki nagyon grafika mániás, és hozzászokott a más stílusú játékoknál a 2016/2017-es minőséghez, annak nem ez lesz a kedvence.


A hangokeffektek átlagos szintűek lettek. Mindennek megvan a maga hangja, de ritka, hogy sok hang kell egy-egy részhez, igazából  nem is feltétlen erre épített a játék. A szinkron nem rossz, bár néha amatőr érzést kelt, mintha csak egy felolvasás lenne az egész, kevés az érzelem, ez szintén nem túl jó a játék összképét nézve. Ezekre a dolgokra jobban rá kellett volna feküdnie a Madhead Gamesnek.


Review score
 7.0Az Adam Wolfe egy átlagosnál jobb HOPA, amely a kategóriáján belül átlagon felüli, viszont van benne sok kisebb-nagyobb hiba, amik miatt nem lehet feltétlen remek játéknak nevezni. 

Összes oldalmegjelenítés