Sym - Teszt

Mindenkinek van egy rejtett énje...

Kevés az a platformer, ami úgy le tud kötni, hogy képes legyek végigvinni az egyre nehezedő pályákat és nem fordul át a játék nehézsége frusztrációba. Főleg azokkal a platformerekkel  állok hadilábon, amik milliméter pontosságot és tizedmásodperces időzítést igényelnek, mint például a Super Meat Boy. Véleményem szerint az ilyen játékokat a börtönökben kellene kínzási módszerként alkalmazni. Garantált lenne a siker. Szerencsére az Atrax Games által fejlesztett és a Mastertronic által kiadott játék, a Sym nem tartozik ezen típusú platformerek közé.


A Sym egy puzzle-platformer játék, amely, játékoktól nem túl megszokott módon egy komoly témát feszeget, a szociális fóbia elnevezést kapott betegség mélységeit fedezhetjük fel. Ne aggódjon senki, nem egy orvosi szaklap száraz tartalmával bír ez a nagyszerű játék. Főhősünk, Josh ebben a betegségben szenved és a betegség által önmagában megalkotott két világban, a fény és a sötétség világában próbál felülkerekedni rajta. Josh két alteregóként, Caleb-ként és Ammiel-ként létezik ezekben a világokban. Caleb kizárólag a fény világában él, a valóság peremén, ahol felül akar kerekedni félelmein. Ammiel a sötétben jár. Ő csupán egyedül akar lenni és teljesen meg akar szakítani mindenféle emberi kapcsolatot.


A játékban ezen két alteregót irányítva és ezek között váltogatva kell felülkerekednünk a problémákon és áthidalnunk az akadályokat. Van olyan akadály, mely halálos veszélyt jelent egyikükre, de másikuk immunis rá és fordítva. Ezen két világ és két alteregó képezi a játék alapját, melynek során betekintést nyerhetünk egy beteg ember belső világába. Átélhetjük gondolatait, megismerhetjük félelmeit és vágyait.


A Sym megjelenése, játékmechanikája és grafikája egyértelműen a LIMBO című játékból merít, mint annak megjelenése és legendává emelkedése óta már sok más játék. A kontrasztos, részletektől mentes világ mégis teljesnek hat és a játék során egyszer sem éreztem azt, hogy hiányoznának a textúrák vagy a 3D grafika. A játék így ahogy van egy kerek egészet alkot. Olyan ez, mint amikor egy fotográfus a szegénységet szeretné ábrázolni képein és emiatt fekete-fehér fotókat készít, melyek sokkal jobban szemléltetik a kép tárgyát, mint a színes képek, amiknek teljesen más a hatása a szemlélőre. A játék témájához teljes mértékben illik a képi világ.


Sajnálatos módon a tényleges sztori, a kampány maga csupán 3 órát tesz ki, ami simán lenyomható kettőre, ha valaki nem bénázik annyit, mint én. A 44 pálya során 253-szor haláloztam el, tucatnyi különféle módon. Ez nem a pályák nehézségét jelzik, csupán én kapkodtam sokszor és voltam figyelmetlen. A pályák ugyan folyamatosan nehezednek, de nem válnak frusztrálóan nehézzé. Sok pálya először lehetetlennek tűnik, aztán amikor a végére érünk fogunk rájönni, hogy barom egyszerű volt a megoldása. A játék élettartamát nagyban növeli a Steam Műhely integráció, ahol ugyan sok pálya még nem található, hisz még csak most jelent meg, de mivel a Sym tartalmaz egy teljes értékű pályaszerkesztőt, az elérhető pályák száma a következő hetekben exponenciális növekedésnek indulhat.


Külön ki szeretném emelni a játék menüjét, azon belül is a pályaválasztó részt. Annak eldöntése, hogy melyik pályán, pályaszakaszon szeretnénk játszani nem egyszerű kiválasztás kérdése, hanem a játékmechanika használatával történik. Mondhatjuk úgy is, hogy a pályaválasztó képernyő maga is egy külön pálya. Ez ugyan ötletes és elsőre nagyon jónak tűnik, de ahogy haladunk előre, a pályaválasztó pályán egyre tovább, egyre mélyebbre kell haladnunk, mindig a legfelső szintről. Nem arról van szó, hogy nehéz a pálya, de hogy erősen időhúzó, az biztos.


A játék hangjai és zenéje kiválóan illik magához a játékhoz. Tökéletesen adja vissza a szintek által közvetített gondolatokat, alkalmazkodva ahhoz is, hogy éppen Calebként vagy Ammielként haladunk-e azon. Habár annyit meg kell jegyezni, hogy a zene nem túl változatos.


Sajnos pár játékmeneti problémával is meg kellett küzdenem a végigjátszás során. Nevezetesen, hogy Ammiel nem mindig esett bele a neki szánt járatba vagy éppen elakadt és a kiszabadítására tett klaviatúra-torna a halálával végződött, mert beleugrottam vele valami olyasmibe, amibe nem lett volna szabad. Reméljük ezen nagynak nem nevezhető problémákat a fejlesztő javítani fogja, főleg azért, mert komoly frusztráció alapja lehet azon játékosok körében, akik szeretnék megszerezni azt a medált, ami azért jár, ha a teljes játék alatt maximum kilencszer halálozik el az ember.


Összességében a Sym nagyon jó kikapcsolódást nyújt, komoly témája ellenére is. Az ára sem vészes, Steamen mindösszesen 7 euróért már magunkénak tudhatjuk, amiért végtelen számú, a Steam Műhelyben bizonyára hamarosan fellelhető pályát is kapunk.



Pro:
+ Jól ábrázolt, játékoktól szokatlan témaválasztás
+ Egyedi játékmechanikák
+ Kiváló kivitelezés
+ Steam Műhely integráció
+ Teljes értékű pályaszerkesztő

Kontra:
- Egy idő után monotonná váló zene
- Problémát okozó játékmeneti hibák
- Időhúzó pályaválasztó menü

  Értékelés
 9
Játékmenet:
Pont annyira nehéz, amennyire kell. A nehézség nem megy a játékélmény rovására.
 9 Hangulat: 
Az egyedi játékmechanikák, az ötletes pályák és ellenfelek nagyon jól elszórakoztatják az embert.
 8Grafika: 
A játék témáját kerek egészként ábrázolja. A kevesebb több elvét kiválóan alkalmazza.
 8Hangok:  
A háttérzene egy idő után monotonná válhat, de kiválóan hozzájárul a játék hangulatához.
 8.5Szavatosság:
A kampány meglehetősen rövidke, a kétféle végkifejlet ellenére is a maga 2-3 órájával, de a beépített pályaszerkesztő és a Steam Műhely integráció miatt ez az idő a sokszorosára is nyúlhat.
Összpontszám
 8.5Az a fajta platformer, amivel élmény játszani. A témaválasztás miatt külön pluszpont jár a fejlesztőknek. Határozottan ajánlott.

Összes oldalmegjelenítés