Heroes of the Storm - Előzetes

Démonok és zergek, emberek és orkok, őrület...

Nagyon megörültem, mikor megkaptam a várva várt béta kulcsomat ehhez a csodának hitt játékhoz. Gyerekkorom óta körbejárja a családomat a Blizzard produkciók, mint Luke Skywalker-t az erő, és most itt a Heroes of the Storm, amiben az összes király szereplő benne van vagy lesz. Szóval úgy ültem le a játék elé, hogy ez csak jó lehet és kész. De tegyétek fel magatoknak a kérdést: mindenféleképpen jónak kell lennie egy olyan játéknak, aminek a fejlesztői eddig csak király dolgokat adtak ki, a sztorik a legepikusabbak voltak és a karakterek jelleme mondhatni tökéletesre lettek alkotva? Ha azt hittétek, hogy mind ez garantálja egy következő csiszolatlan gyémánt eljövetelét, akkor talán tévedtetek, mert a Heroes of the Storm, kimondom, nem is annyira jó, mint ahogy én azt elvártam tőle.

Mondjuk hozzá kell tennem azt, így rögtön a legelején, amint a végén is lefogok írni, csak úgy gondoltam, hogy mostanában minden cikkem azzal kezdtem, hogy „ez a játék még sem annyira jó..”, szóval azt akarom mondani, hogy a Heroes of the Storm egy nagyon jó és új élményt nyújthat azoknak, akiknek nagyjából semmilyen tapasztalatuk nincs a MOBA játékok terén. Ellenkező esetben, minden valószínűséggel Ti is arra fogtok jutni, amire most én.

Nagyon szimpatikusan kezdődik az egész egyébként. Ugye a szokásos tutorial pálya igazán hangulatos köntösbe van öltöztetve. Jim Reynolds-ot egyszer csak kiragadja valami az égből, és hirtelen Uther Lightbringer mellé terem, aki elújságolja, hogy ez a titokzatos Nexus, a különböző univerzumokból ragadja ki a hősöket és egy független síkra dobálja őket, ahol nincs mese, harcolni kell. Ez a válasz arra, hogy kerül mindenki egy kalap alá. A játék egyébként komolytalan, ezt ha Jim személyisége nem is, de Uther-é annál inkább bizonyítja. Ilyen kis jókedvű bácsikára emlékeztet, aki éppen elmondja, hogy melyik gombbal mit csinálj, de a hangján hallod, hogy alig várja, hogy a meccs után megigya az első fröccsöt a kocsmában.

Felettébb szembetűnő a grafika. A World of Warcraft-hoz hasonlóan színes minden, de nem az a motor. Inkább azt mondanám, hogy egy igazi Warcraft stílusú világot kapunk. Tényleg úgy képzeljétek el, mint egy továbbfejlesztett Warcraft III-at, ami azt vonzza maga után, hogy a mozgásanimáció az maradt olyan „gagyi”, mint annak idején. Megint csak Uther-t emelném ki, de mondhatnám akár Illidan-t is, szerintem túl bábú szerűen futnak, arról nem is beszélve, hogy említett paladinunk olyan pufi, hogy ne tovább, ami még jobban csak valami komédiásra emlékeztet.

 

Hamar kiderül, hogy szemben a többi MOBA játékkal, a Heroes of the Storm, rémesen egyszerű. Ellenben tehát a megszokott rendszerrel, nincsenek benne felszerelések. A karakterünket nem tudjuk öltöztetni, amivel ugye növelhetjük a különféle értékeket, hanem szintlépéskor választhatunk egy talent pontot. A minion ölésnek is más az értelme, mivel nem kapunk pénzt egy leölt lényért, így olyan rendszert dolgoztak ki, hogy minden kegyenc megölésével, értelemszerűen tapasztalati pontot kapunk kizárólag, viszont ez nem egy személynek jut, hanem globálisan a csapatnak. Így egyszerre léptek szintet és tudtok pontot elosztani. Szóval ha valaki pancser, akkor az egész csoport szív. A neutrális lények is mások. Mivel nincs pénz a leölés után, így ezeket meg se lehet ölni. Le kell őket győzni, majd ezután csatlakoznak a harcba és a legközelebbi útvonalon mennek és ölik az ellenfelünket.

Szóval nincsenek tárgyak, ami azt jelenti, hogy az égvilágon semmi értelme hazateleportálni. Illetve annyi van, hogy feltöltődünk élettel, de ehhez nem minden esetben kell a bázisra visszatérni, hiszen az első védekezési vonalunk után van egy forrás, amire ha ráklikkelünk akkor máris elkezdi tölteni az életerőnket. Persze ezt az ellenfelünk elpusztíthatja. Ahogy gyakorlatilag minden megsemmisíthető. Ugye az őrtornyok tesznek arról, hogy a lények ne jussanak át a bázisokra, ezenkívül a turretek mellet vannak falak, ami meggátolja még nekünk is, hogy áthaladjunk a védelmi vonalakon. Így mindent el kell pusztítani. Már csak azért is, mert, nem tudom, hogy direkt, vagy még ez nem volt javítva, de mi simán be tudunk ugrani a falak mögé, ahonnét visszajönni nem tudunk, így az ellenfél bázisa rommá lő minket. Ezenkívül használhatunk mount-ot, amivel gyorsabban tehetjük meg a nagyobb távokat.

Érdekesen működnek a turretek is, ugyanis ezek csak akkor célozzák be a játékosokat, ha nem tudnak minionokat lőni. Ha lőtávon belül megütünk egy ellenséges hőst, de van a közelben kegyenc, mi akkor sem kapunk találatot, arról nem is beszélve, hogy a tornyok kifogyhatnak a lőszerből. Ilyenkor csak dísznek vannak.

Ugye az által, hogy minimalizálva van a karakterspecifikáció, a játék arra épít, hogy többféle játékmód érhető el, amik tényleg nagyon szórakoztatóak. Van olyan, ahol beesteledik, és ilyenkor el kell hagyni a lane-eket és növényeket kell ölni, majd a spórákat összegyűjtve egy hatalmas botanikus lényt megidézve nappal folytatni a mészárlást. Olyan is van, ahol bizonyos időnként ismét el kell hagyni a csatateret, és egy egészen másik térképre kell átmenni kalandozni.

 

A választható hősök egyébként nagyon jól ki vannak találva. Gondolom mindenki extázis határon van, amikor Arthas-t, Diablo-t vagy éppen Kerrigan-t irányíthatja. És a kinézetek… Bámulatos a Blizzard. Anub’Rekhan, aki a Naxxramas hatalmas bogara, például rendelkezik egy katicabogár skinnel, Baromi jó! Egyébként minden kinézetet még pluszban színezhetünk, valamint a mountokra is vannak tervezve más és más modellek. Persze ezek nem ingyen vannak, hanem valós pénzért vásárolhatjuk meg. Szemben a Riot Games-szel a Blizzard nem volt rest kiírni a dolgok árát, így mindenféle szimbolikus fizetőeszköz helyett eurót láthatunk.

  

Saját magunk, vagyis a profilunk szinteket lép, ahogy egyre több meccset játszunk le, de az az érdekes, hogy ezen kívül a választott hős is szintet lép. Ezeknek a maximuma 10, ilyenkor kapunk egy új hőskinézetet, valamint ekkor válik elérhető minden talent. Említettem, hogy a játékban, mikor szintet lép a csapat, lehet választani egy talent pontot, de az összes csak akkor elérhető, ha azt a bizonyos hőst kihúztuk 10-es szintre.

Minden karakternek 3 aktív képessége és egy passzív képessége van, ámbár megesik, hogy 2-2 van belőle, mint például Jim Reynolds-nak. Ezenkívül 10-es szinten nem talentet, hanem egy jól ismert erős képességet választhatunk, ami valami extrával bír, de sok rajta a töltési idő. Minden hősnek 2 darab ilyenje van, persze ez csak akkor érhető el, ha már nem alapszintűen játszunk velük.

Hangok terén nem nagyon erőltette meg magát a Blizzard. A zenék királyok, de csak azért, mert az eddig ismert játékokból valóak, az effekt hangok viszont valami pocsékok. Idegesítőek sokszor.

Egy hős, mint száz, a Heroes of Storm nagyon magával ragadó, mint egy vasmacska húzza le a játékost a mélybe, de csak akkor tartja ott, ha a páciens nem játszott még más MOBA játékkal. Király, meg szép, meg szórakoztató, de a részletes taktikai opciók hiányában nagyon hamar egyhangúvá válik. Én nem hinném, hogy a League of Legends-szel vagy a DOTA 2-vel képes lenne felvenni a harcot. De mindenféleképpen előny, hogy ingyenes, ami nagyszó, elvégre a Blizzard-ról beszélünk.

--- Entomofob ---

Preview
B	A Heroes of the Storm egy olyan MOBA játék, ami hiánytalanul hiányolja mind azt, amit más játékokban már megszokhattunk és rendelkezik rengeteg új dolgokkal is, amit még nem tapasztalhattunk. Kérdés az, hogy a jól bevált dolgok nélkülözés okos volt-e vagy nem?